Lőcse szíve
A régebbi gótikus épületet 1550-ben elpusztította a nagy tűzvész. A falak maradványain új városháza épült reneszánsz stílusban. Befejezése 1615-tel hozható összefüggésbe. Az átépítések és javítások megváltoztatták a városháza alakját az évszázadok során. A városháza mai szépségét az utolsó nagy átépítés alkalmával nyerte el a 19. század végén.
A szemet gyönyörködtető építészeti stílus elsősorban az árkádokkal és az órával rendelkező reneszánsz harangtoronnyal kelti fel az érdeklődést. Tekintettel arra, hogy a városháza falai mögött a legkomolyabb döntéseket hozták meg a várost és tágabb környezetét illetően, homlokzatán az ablakok között kiemelkednek az öt erényt ábrázoló festmények. Mai napig emlékeztetik a lakosokat, hogy legyenek mértékletesek, elővigyázatosak, bátrak, türelmesek és mindenekelőtt igazságosak.
Ritkaságnak számít a városháza mellett lévő 16. századi szégyen ketrec. A jó erkölcs ellen vétkezők nyilvános kiállítására szolgált. A kis rácsos helyiségbe manapság viszonylag hétköznapi kihágások miatt lehetett bekerülni, mint például a rágalmazás, a részegség vagy a házasságtörés.
Az árulás kapuja
A városháza mai napig Lőcse (Levoča) város szíve, gyönyörű tárgyaló terme a város reprezentatív céljait szolgálja. Az emelet a Szepesi Múzeum kiállításainak van szentelve. Érdekesség az árulás kapuja, amely a lőcsei fehér asszonyt ábrázolja. A látogató a múzeum helyiségeiben megismerheti a város történelmét és fejlődését. A helyiségekben elengedhetetlenül képviseltetik magukat a céhek is. A kiállító termet az állandó kiállítások töltik meg, de helyet biztosít az alkalmi kiállításoknak is.
Lőcse elesésének két igazsága
Az árulás kapuja a mai napig Géczy Korponai Julianna arcképét ábrázolja, aki valóban a városban élt. A lőcsei fehér asszony legendája szerint Julianna beleszeretett az ellenséges hadsereg tisztjébe. A szerelemtől mámorosan ellopta az egyik városi kapu kulcsát az ispántól, és a lakosságot az ellenség kezére adta. Tette árulásnak minősült. Julianna azonban tudta, hogy a város soha nem volt II. Rákóczi Ferenc valódi szövetségese, s így is úgy is behódolt volna. Árulásával így megakadályozta a vérontást.
Mire érdemes még összpontosítani?
A világ legmagasabb oltárával rendelkező Szent Jakab bazilikát valóban megéri meglátogatni. Ugyanúgy Pál Mester házát is. A séta a fafaragó mesterről elnevezett téren a város házaival varázsol el. A zarándokokat és a híveket ide csábítja a Szűz Mária Eljövetelének felszentelt bazilika a Mária-hegyen. A közeli Késmárk (Kežmarok) (28 km) történelmileg hasonlít a csodálatos Lőcsére (Levoča). . A Szepesi vár és Szepeshely (Spišská Kapitula) önmagukban is fenomenális fejezetet alkotnak (19 km).
